2013. augusztus 28., szerda

Esős nap eredménye

Mivel reggel óta esik, jobb dolgom nem lévén befejeztem Ruby portéját. Lenne még mit finomítgatni, igazából szerintem ahányszor kézbe venném, annyiszor javítanék bele. :D
Adrinál majd beszkenneljük, és úgy is felteszem.
Bloom képéhez hozzáfogtam, kész a vázlat. Színes ceruzát ragadok hozzá, bár még sosem próbáltam. :)

2013. augusztus 27., kedd

Mindennapi állatságok.... :)

Felvezetés nélkül belevágok: Déva a legtürhőbb kutya akit ismerek. :D Délután becsuktam a kennelbe a lányokat, amíg elmentem a boltba. (Kénytelen vagyok, mert Déva és Ruby kimászik utánnam, Cicu meg csak úgy szimplán kifér...) Mikor visszaértem, megláttam Mary oldalát hogy saras. Ráncoltam egyet a homlokomon, nem értettem hisz téglás a kennel alja..Ekkor megláttam hogy a lapos tetős kutyaház szélén, és a bejáratnál lévő hőszigetelő függönyön is barna lefolyás van. Összeállt a kép nagyon gyorsan. Déva szokott fent aludni, valószínűleg felzabált egy adag kutya-outputot, rájött a hányás és lehányta szegény öreglányomat a háztetőről. :D Szegény hátbahányt Maryke dörgölődzött a fűbe, aztán leslagoztam. Kicsit olyan volt mint a Macskajajj című filmben...
Most hogy nyári szabin vagyok, elég sokat haladtam Ruby portéjával, ha kész lesz hozom megmutatni. A kezem sajnos egyre jobban fáj, doki lesz ennek a vége... Már kb. 1,5 éve halogatom... :(
Sokminden nem történt velünk. Hozok pár képet, Bloom szokott vigyázni Mesikére. :) Nem engedi a kapuhoz és a kutyák helyéhez sem. Ez fontos, mert Mesike pici nyuszi kora óta kutyák között van, és nem fél tőlük... Mary vagy Déva simán levenné a kabátot róla. Ruby is terelgeti, de ő lehet "eljátszaná" a nyufit, Cicu meghát szerelmes belé, de vigyázni: na azt nem tud rá. :D







Volt, aki megjegyezte hogy "szegény nyuszi", de aki ismeri Pöttyömet, az tudja hogy nem bántana semmilyen állatot. Libabőrös vagyok még mindig ha arra a  vasadi napra visszagondolok... Talán 3. alkalommal látott Pötty birkát, Barbiéknak volt 3 vagy 4, idősebb barija. Az egyik annyira le volt gatyásodva, hogy kihozták a kerítésen kívülre, szegény bari meg csak elfeküdt. Bloom figyelemmel kísérte az egészet, majd odasompolygott, és lefeküdt a bari mellé... :O Esze ágában se volt molesztálni, a többi kutyát is rendre elzavarta a környékükről is. Sajnálom hogy akkor nem készült kép. Valahogy érzik ha beteg, idős vagy túl fiatal állattal van dolguk, és úgy viszonyulnak a helyzethez.
Csináltam egy friss csoportképet, íme:
Az ilyen össznépi csoportképek úgy készülnek hogy lábhoz hívom eggyesével a kutyákat, és mindig csak annyit lépek arrébb hogy szorosan a másik mellé feküdjön. Ruby, Déva, Bloom és Mary már feküdt, szóltam Cicunak hogy jöjjön oda hozzám. És ekkor váratlan és vicces dolog történt. :D Cicu nem hozzám jött, hanem beült a többiekhez, pedig nem minden nap van csoportkép-fotózás. :D Nem hülye ez a kiskutya,na. :D

Más:
Úgy két hónapja elkezdtem fogyózni, na ne ilyen turbó diétára meg egyéb, gyors fogyást ígérő csodaszerre gondoljatok. Eddig 6 kilótól szabadultam meg, az havi 3 kg. Elvileg az egészséges és legfőképp tartós fogyás valahogy így alakul. Szedtem elő régebbi ruhákat és elmondhatatalanul boldog voltam, mikor próbálgattam. :)))))

2013. július 7., vasárnap

Kikkutyám... :(

Délután a kutyák kint bogarásztak, páran a körte fa alatt. Össze szokták szedni a lepotyogott körtét,most is így történt.Cicu keresgél, egyszer csak sivalkodva szalad felém, közben meg-megáll, prüszköl nagyon erősen,sokat, dörzsöli a kis lábával az arcát... Mikor odaér, látom folyik a vér az orrlyukánál, kicsit fel is püffedt a jobb oldalon. Rögtön eszembe jutott D tavaly nyári akciója a darázzsal... Bloom és Déva viszont nem tudta Cicu viselkedését hova tenni, támadólag léptek fel válaszul. Felkaptam a kiskutyát, bent letettem a konyhában, tejbe öntöttem egy fiola calcimuscot, megvártam míg a prüszkölés-dörgölés abbamarad. Egy-két kortyot tudott inni, és újrakezdte. Megint vártam, megint tudott inni pár kortyot... Nagy nehezen elfogyott a tej, bújt hozzám. Az orrán még mindig megjelent pár csepp vér, nyalogatta, bújt az ölembe. Beduzzadt az orrlyukánál, persze bepánikolt hogy nem kap levegőt, én is bepánikoltam volna... :( Egyszer csak rájött hogy szájon át is tud lélegezni, ekkor megnyugodott. Befúrta magát az ölembe, biztonságban érezte magát. Azért ez nagyon jó érzés, hogy a kutyáim szeretnek annyira hogyha bajban vannak, rögtön hozzám jönnek segítségért. Nagyon szoros a kötődésünk, szinte tudom mikor mire gondolnak.
Szóval szegény kikkutyám, aki addig szalad míg le nem merül az akksija, így feküdt a konyhában:
Bloom és Mary szülinapját is megünnepeltük, Pötty 6, Maryke 8 éves lett. Tegnap megcsináltam Ruby portréjáról a vázlatot, a fázisokról is hozok majd képet:







Nagyon jónak érzem ezt a rajzpapírt, kifejezetten grafitrajzhoz találták ki. Nagyon selymes a felülete, szinte akadály nélkül siklik a ceruza rajta. A vázlatkészítés közben nem bírtam ki, pár helyen használtam a nemrég Debrecenből vásárolt Derwent elektromos radírt. Hát jajj, nagyon jónak tűnik. :))))) Általában megpróbálok úgy rajzolni hogy ne kelljen javítani, de ezzel nagyon precízen lehet, ha mégis szükséges.



2013. június 30., vasárnap

László-napoztunk.

Adott az én életem egyetlene, aki történetesen a László nevet kapta. :) Nevenapjára készítettem egy csokis-tejszínes tortát. Két piskótalap közé került a krém, ebbe negyedelt eperdarabok kerültek. Kívül bevontam tejszínhabbal, az oldalát reszelt milka tejcsokival díszítettem. A tetejének a szélét körbepöttyöztem tejszínhabbal, apróra darabolt tejcsokival beszórtam. Tettem rá csokiba mártott epreket. A László nevet sütőpapírra írtam olvasztott csokival, majd fagyisdoboz tetejére csúsztattam. Be a fagyóba pár percre, aztán mehet a sütire. Sokféle mintát meg lehet csinálni ezzel a módszerrel.
Beszéljenek helyettem a képek. Sajnos vakusak, mert 8 körül tortáztunk, és fény már nem volt.








Mutatok egy boldog Jagert, átköltözött sógornőmhöz. Köszönöm Adri hogy ilyen szuper gazdija lettél, igazán boldog most a kis büdös úgy látom. :)
Fényképeztem még nála Bélát, a tekit és a két ideiglenes kutyáját is, Szintát és Pulcsit. Szinta és Pulcsi gazdát keres, ha megtetszett valamelyikük akkor a Kéz a mancsért egyesületnél érdeklődhet. :)





2013. június 26., szerda

We're back!


   

Mint a cím is mutatja, újra írni fogom a blogot. :)

Déva 17.én 3 éves lett. Isten éltessen kiskutyám, köszönjük hogy vagy Nekünk! :) Ennek örömére kapott egy K9-es power hámot, nagyon régen szerettem volna Neki venni. Volt ünnepi vacsora, meg húsos csont rágcsálni. Elmentünk sétálni a határba, Déva, én és Eni. Szerintem D ennek örült a legjobban, nem kellett rajtam osztozkodnia a többi kutyával. :D Akkora nyulak voltak a határban hogy a szemem is kigúvadt. :D Dé csak megnézte őket, de nem ment utánnuk. Ő ilyen. Ilyen kis lábatlankodós, mindig anya 1-3 méteres körzetében tartózkodó büdös dög. :D Szóval így néz ki egy 3 éves, nem "küllemre-tenyésztett" németjuhász szuka, aki számomra az etalon juci természetesen...<3


19.-én elmentünk immár 3. alkalommal a Karitasz abonyi táborába, gyerekeknek bemutatózni. Beszélgettünk a kutyatartásról, a felelősségről, illetve a kutyatámadáskor teendőekt is elmondtam a gyerekeknek. Ruby és Bloom volt az "áldozat", bár szívesen áldozzák fel magukat a jó cél érdekében. Nagyon vártak bennünket, többen már tudták hogy Ők azok a nagyon okos kutyák. :DRubynak a kézenállása, Bloomnak a kukucskálása és az ölelése tetszett a legjobban. A végén mindenki dobhatott nekik frizbit, öröm vót' és Bódottág'. Hazaérünk, a két bodri beájult a fal tövén, én meg melléjük. Dögmeleg volt, de ha Kellynek voltak hősei, hát az enyémek is annak minősülnek.
Cicuka augusztusban egy éve hogy velünk van, nagyon szépen halad a bizalom útján. Testre is kikupálódott, nagyon édes kiskutya.
Bloom viharfóbiája odáig mérséklődött hogy a vihar már felettünk dörgött, de szépen megvacsorázott. Mikor hozzám került a nagyon messzi dörgésekre is kigübbedt a szeme, bújt a lehető legméllyebb, legsötétebb lyukba, csurgott a nyála és szétesett az agya teljesen. Szó szerint rettegett...A napokban a kedvenc képem róla:
Ez lesz a következő rajzom, egyben egy tesztporté is. Vettem 24 színárnyalatú, famentes grafitrúd készletet végre, juppí. :D Nagyon szépek a színei, kontrasztosak, kooh i noor termék egyébként.

Maryke és Ruby se maradjon ki, hozok Róluk is egy-egy friss képet:

 

Nemrég hajnalban kimentem a kertbe, csak úgy. Élveztem a napfelkeltét, lőttem pár képet, élveztem a csendet.




Egyenlőre ennyi... Sziasztok, ha még nem halt ki teljesen az olvasóim listájáról mindenki. :)

2011. december 21., szerda

nik.ON

Sziasztok!

Nagyon rég írtam, kicsit szégyenlem is magam...
A mai bejegyzés címe: nik.ON. Nemrég szert tettem egy 28-70, fix 2.8as Sigma obira. Ezzel "szintet léptem" úgy érzem, talán még most kezdem megtapasztalni a Nikon élményt. Soha nem vennék más márkájú vázat, nagyon szívemhez nőtt. Anno a D60ast is imádtam, de a mostani D80ba szerelmes vagyok. :) Következő lépésben egy 70-200as, szintén fix 2.8ast néztem ki magamnak, akkor eladom az 55-200as Nikkort. Nagyon fura még használni, leginkább portékra, különböző kompozíciókra alkalmas.Mivel nincs belső motorja, a vázba épített fókuszmotor állítja az élességet. Így kicsit lassú, mozgós képekhez szerintem nem annyira jó. Pár képet készítettem még csak vele, ízlelgetem a nagy fényerő adta lehetőségeket.
Egy-egy porté a csajokról:



Leesett az első hó nálunk, jó hátteret ad. Ezek a képek fény nélkül, borongós időben készültek. (Szeretem a kutyák szemét kiemelni, szeretem olyan csodálatosan "láttatni" Őket ahogy én látom.)
Kint viszonylag kevés fényben is jól használható, beltérben kicsit nyomiskodik, de a beépített vakuval jelentősen javul a hatásfoka. Eddig csak belső motoros obijaim voltak, azokhoz képest hangos és kicsit többet "téveszt". Viszont az ára kompenzálta, amire én használom elég lesz. Amúgy ilyen:
Nagy dög, 600 gr körül van súlyra, masszív felépítéssel.
Kutyáim téli pihenésen vannak, főleg most hogy hó és jég van. Nincsenek ilyenkor mozgatva túlságosan, meg is látszik rajtuk. Déva pl. most majdnem dagi az én szememnek. :D Bloom ősszel kiköltözött, igaz csak a kennel fele van kész. Tavasszal befejezzük, de mivel szunyálnak egész nap szinte, most elég még. Mary öregszik, őszült a pofija is, megváltozott a viselkedése. Sokkal többet alszik mint eddig, de ha ébren van jön-megy azért. Nem nehézkes a mozgása, csak a viselkedésén látom hogy változott, pedig még csak 6,5 éves. Remélem nem robban le idő előtt, kicsit idegesít is... Anyukája 8 volt mikor átment a szivárvány hídon, leukémiás volt... :"(
Itthon készülünk az ünnepekre, mától szabin vagyok január 3-ig.

2011. szeptember 25., vasárnap

Déva mint sztár. :D

Sziasztok!
Rég nem ragadtam billenytyűzetet, most pótlom. Nemrég csodás-fantasztikus dolog történt Velünk. :)
Dévával túlvagyunk az első versenyünkön, ami a III. Rákóczifalva Kupa volt. Neveztem kezdő távolságiba, kezdő freebe, TT-ba és Enike gyerekfutamba.
Reggel korán megérkeztünk, a focipálya adott helyszínt a versenynek. A "szomszédban" egész nap üvöltött a falunapon a zene, mentek a sergők... Csodás volt, nap végére már a basszus ütemére lüktetett az agyam..-.-"
Reggel korán kiértünk, regisztráció után Laci és Eni otthagyott Dévával. Lecuccoltunk, Dének felállítottam a ketrecét, letakartam lepedővel, mert árnyék sajna nem sok volt. A nap úgy tűzött, mintha nyár dereka lenne még, pedig szeptember 11-et írtunk. Le is égett az orrom, meg a lábam szára ami kilógott a térdnadrágból. Én okos persze feketét vettem fel.... :D
Kicsi Déva nem tudta most mit fogunk csinálni. Nyüsszögött, matatott a kecóban, soha nem volt még becsukva huzamosabb ideig. Pár perc után megnyugodott, elfeküdt.
Magányosan, egyre növekvő gyomorideggel vártam az első kör távolságinkat. Egyszercsak elhangzott a nevünk a felkészülők között. Elvittem jucikámat pisilni, aki 2-3 méternél nem ment messzebb tőlem, folyamatosan szemmel tartott. A felbukkanó fácánt sem akarta megenni, megállt, nézte, aztán nézett rám hogy szabad-e mennie. Simán behívtam egy halk hozzámmal, és láb mellett battyogott tovább míg a fácán le nem lépett. Dolga végeztével visszamentünk, elővettem a korongot. Itt hibáztam nagyot, ugyanis Déva Jawz-mániás, én pedig Hero 235-öst vittem, merthogy azt messzebbre bírom dobni. Nem kellett volna, legjobb emlékeim szerint egyet tudott megfogni érvényesen, vagy a pályán kívül fogta, vagy leesett a korong a szél miatt. Mindenestre tésztaszűrőt csinált belőle az 1 perc alatt. O.o
Nagy dícséret, vártunk a kezdő frees futamunkra. Na ezen volt igazi parám, reméltem hogy nem esek seggre mint anno Vecsésen Bloomal... :"D Leadtam a zenénket, felkészültünk, ééééés:
Feltettem mindkét futamot egy vidibe. Nem egy szuper minőség, de azért nézhető. Én személy szerint rendkívül boldog vagyok hogy sikerült megörökítenünk, jó lesz kiindulási alapnak. Hasznos visszanézni, láttam egyből mit-hol rontottam el. Sajnos kapkodtam is, ez remekül látszik, belülről nem éreztem kapkodósnak...Legközelebb másképp lesz, ígérem. :D Itt holtversenyben végeztünk 4.-5. helyen, csak a versenytársamnak a távolsági pontjai jobbak voltak, így összesítve 5.-ek lettünk.
Déva a hangos zenét, az idegen szagokat, embereket mind-mind figyelmen kívül hagyva egyszerűen csak játszani akart VELEM, és megfelelni NEKEM. Piszok meleg volt, és sajnos idegességemben nem tudtam eléggé segíteni Őt. A második távolsági már nagyon jól sikerült, sajna a gyomorideg miatt nem tudnám elmondani hol és hányat fogott meg, azt hiszem egy négy lábas ugrása is volt. Távolságiról sajna nincs videó.. :/ Kezdő távban 6. helyen végeztünk, szinte csak a második kör pontjaival.
Time trialban az elsőt megfogta, a második dobást elcsesztem, a harmadikat szintén sikeresen fogta.
Enikével holtversenyben végeztek az első és második helyen egy másik gyerkőccel, egyforma pontjuk volt.
Nagyon-nagyon boldog vagyok! :D
Nemsokkal később megjelentünk a helyi honlapon egy cikk erejéig, ez írásban is megjelent azóta, sajnos még nem sikerült beszereznem a lapot. Pár napra rá Veronikán keresztül megkerestek a megyei Néplaptól, miszerint szeretnének riportot és fotókat készíteni velünk. Abonyban találkoztunk a vásártéren, az újság pedig holnap jelenik majd meg. Beszkennelem majd, mert sokan kíváncsiak, csak sajna nehezen tudnának Néplapot venni pl. Pesten.
Na, most hogy jóóóóó sokat pötyögtem, megyek íjjászkodok tovább. Új hobbit találtunk magunknak, bár az alkarom olyan mint akit megvertek bottal. Az íj gyorsan megbünteti a rossz testtartást....:)