2010. november 28., vasárnap

Tél-előleg

Mai edzés kimaradt... Edzőnk sem ért rá, de amúgyis: életem párja ma lett 31. éves. :) Torta, ünneplés, tegnap anyósoméknál kisebb családi összejövetel. Az idő lassan télre fordul, jelen pillanatban havaseső esik kint. Valamelyik éjszaka esett már hó is, ez reggelre elolvadt mintha itt sem lett volna. Pocsolyák maradtak utánna, Déva meg is őrült...:
Trükkökkel szórakoztatom őket és labdázunk. Frizbi már kemény, télállónk jelenleg nincs.
Déva a maga 5 hónapjával kezd kamaszodni, bár nem domináns, de keresi a helyét a rangsorban. Nem tudom meddig hagyjam ezt rájuk. Ruby valamelyik nap úgy a földbe kente a kiskutyát hogy csak lestem. Bloom komolyan nem bántja, ő figyelmezteti és ez pont elég, tudja hogy ki a főnök. Marytől tart kissé, mert "Tank Aranka" játék közben is szokta felborítani, így nála nem is próbálkozik. Rubyt szokta csipkedni, harapdálni, egy ideig tűri, aztán földbekeni a törpét. Egyenlőre hagyom, had tisztázzák az erőviszonyokat. Déva 17.-én volt 5 hónapos, 51 cm magas és 16 kg. Nagyon egyenletesen fejlődik, nincs szétnyúlva.




Maryről sajnos nem sikerült jó kép, ami lett nagyon elmosódott... :(

2010. november 21., vasárnap

Huhh!

2 hét kimaradás után eljutottam kutyasuliba végre, nagyon boldog voltam. Dévát és Bloom-ot vittem most csak, hárman mentünk. Betti nagyon jó kombikat agyalt ki nekünk, oda kellett tenni magunkat a pályán. Annál nagyobb volt az öröm mikor sikerült mindent megcsinálni amit kitalált számunkra! Bloom végigvigyorogta a napot, boldog volt. Az A-palánk is kikerült a pályára, ezen az akadályon úgy néz ki running zónát csinálunk, ha esetleg zavaró lesz a kutyáknak akkor módosítjuk. Bloomnak eléggé tetszett ez a fajta zóna, átúszott a palánk tetején, szép volt. A pallón egyenlőre csak rohanás van, nem kérek megállást a végén. Külön gyakoroljuk a zónát, egyre ügyesebb, látszik a fejlődése.
Déva leginkább a szocializáció miatt jött, viszont mostmár egyáltalán nem érdekli a többi kutya. Voltak kölykök, akik iszonyú jókat játszottak, Dé viszont megnézte őket és angolosan távozott. Az egész napot teniszlabdával a szájában töltötte, 2 rövid gyakorlása volt az agility pályán. A 6 méteres sárga kúszó, a zsákos kúszó és a szinte elfektetett palánk volt ma a feladata. Nagyon tetszik neki a kúszó, magától többször átszaladt rajta, persze labdával a szájában. A zsákos kúszó sem rettenti el, átrobbant rajta szinte. A palánkon végigvezettem a kezemben lévő labdával, nem félt, bátran végigkocogott rajta. Rendkívül figyelmes volt egész nap, el nem mozdult láb mellől szinte, se kutyákkal se szagokkal nem törődve folyamatosan rám koncentrált. Nagyon boldog vagyok most, és úgy néz ki tavasszal nevezünk kezdő osztályba valamelyik versenyen. Előre izgulok ezen, de fenékbe leszek billentve ha nem megyek. :) Nagyon érdekes hogy az agilitytől idegenkedtem leginkább, utolsó sportként próbáltuk ki. Rengeteg kellemes percet szereztem már most, alig kezdtük el az edzéseket pedig még... Nem érzem magam idegenként a pályán, élvezem a rohanást, és egyre jobban tudom a testjeleket is érzékeltetni velük.
A mai nap hősei /számomra legalábbis/:

Pár kép Betti kutyáiról az agility mappában, a fotóalbumomban. :)

2010. november 14., vasárnap

Elhalasztva :(

Kisebb egészségügyi probléma miatt nem jutottam ki edzésre, ezért kínomban előszedtem az egyik régi ugró tákolmányom. Az asztalosnál meg vannak rendelve az ugróim, sajnos még nem tudott hozzáfogni. Rubyval és Bloomal az irányokat gyakoroltuk, a kerülést és a zónát. Déva az irányokat tanulja, de óvatosan lehet csak jutalmazni, mert alig van foga. :) Délelőtt gurítottam neki frizbit, de fog nélkül felvenni sem tudja a korongot, ilyenkor nyönyörögve körbe-körbe forog hátha valahogy szájába mászik a frizbi. :D Vicces kutya :)

2010. november 13., szombat

DéDé :)

Néhány szösszenetet szeretnék megosztani Déváról. Holnap megyünk edzésre, viszem Őt is magammal, had őrültködjön a kúszóban. Szépen fejlődik jucikám, nagyon imádja az egész család. Alap engedelmest tanulja, sokat labdázunk, frizbizünk és rongyozunk együtt. Megtanult láb között szlalomozni, párszor kellett virslivel irányt mutatni merre menjen és voilá!,siker. Jelen pillanatban Rubyval egy magas, körülbelül egy hete még 2-3 cm-el volt alacsonyabb. Iszonyúan meg van nyúlva, nagyon hosszú és keskeny mindene.
Az ételéhez nem nyúlhat hozzá csak ha mondom hogy eheti. Ez annyira tudatosult benne, hogy a garázsban nem lopta a földre letett ládából az almát, hanem lefeküdt elé és nézte, majd engem hogy szeretne enni belőle. Nagyon jó, hogy alkalmazza magától is a szabályokat, igyekszik megfeleni. Néhány képet mutatok róla, számomra szemet gyönyörködtető kis kamasz kutya. :)
 Dé mint "Keksz felügyelő" :D


2010. november 8., hétfő

Majdnem katasztrófális edzés.

Tegnap edzésre vittem Rubyt és Bloomot, Dé itthon maradt most. Edzőnk futós kombikat szeretett volna gyakoroltatni, de valahogy semmi nem úgy sikerült mint kellett volna. Rubyt nem izgatta az egész, kifelé nézett a gyerekekre, és inkább lelépett játszani, majd a visszahívásomat figyelmen kívül hagyta, ami igen ritka nálunk.... Meg volt szédülve, minimális erőfeszítést tett csak a munkára. Bloom gyönyörűen ment, viszonylag tudtam vele a tempót tartani, de az utolsó előtti ugrónál már nem tudtam olasszal átvinni a kúszóra, mert gyorsabb volt és lemaradtam. :) Ez nem újdonság, inkább az a furcsa ha sikerül előtte mennem. Neki az örző-védősek zárták az edzést, előkerült az ostor, Bloom pedig érzékeny rá sajnos... Mellém, illetve a kúszóba telepedett, majd az első adandó alkalommal besprintelt az autóba. Hazaérve letettem őket pihenni,  és az itthon maradt Dévát és Maryt "vettem elő" egy kis agyfárasztásra. Kicsi Dé gyönyörűen csinálja az alap engedelmességi feladatokat, a behívásnál már tapad a lábamra és úgy néz felfelé, hogy megfelel-e így nekem? Aranyos kutya, penge esze van, legközelebb jön velem edzésre. Mary trükköket gyakorolt, mondhatni magától felkínálja a repertoárját ha nasi van nálam. Vegyes érzelmekkel zártam a tegnapot, hiszen voltak szép megoldások, de bénázás is bőven. Néha kicsit sutának érzem magam a pályán, de ennyi edzés után szerintem ez még természetes. Viszont vannak dolgok, amiket magamtól érzek hogy igen,ez volt az, ez szép volt... Néhány kép készült Betti kutyáiról, szeretem Őket. Megkaptam  Tictacot, futhattam vele. Nagyon örültem neki, mert számomra csodaszép és ügyes kutya. Minden tiszteletem Bettié, aki abból ami Tictac volt, a mostani Tictacot kihozta. Azt mondják innen szép nyerni.... :) A képek a linkek között megtalálható fotóalbum, agility mappájának végén megtalálhatóak.

2010. november 6., szombat

Próbálkozzunk...

...meg az első bejegyzéssel. Egy átlag kutyásként szeretnék majd beszámolni a velünk történtekről.